Ragasztókról mindenkinek

   Kontakt ragasztó vs. pillanatragasztó: mikor melyik a jobb megoldás ipari alkalmazásban? A kontakt ragasztó és a pillanatragasztó (cianoakrilát) felületesen hasonlónak tűnik: mindkettő gyorsan köt, mindkettő erős kötést ad, és mindkettőt széles körben alkalmazzák az iparban. A valóságban azonban alapvetően különböző kémiai elvek és alkalmazási területek jellemzik őket – és a rossz választás ragasztóhiányt, visszamunkát vagy meghibásodott alkatrészt eredményez.   Hogyan működik a kontakt ragasztó? A kontakt ragasztó – más néven neoprén vagy polikloroprén alapú ragasztó – működési elvének lényege, hogy mindkét ragasztandó felületre fel kell vinni, majd a ragasztóréteget szárítani kell, mielőtt a felületeket összenyomják. A kötés kontakt-mechanizmussal alakul ki: amikor a két száradt ragasztófilmes felület érintkezik, azonnal tapad és erős kötést ad – ezért hívják kontakt ragasztónak. A kötési idő rövid, de a kötés rugalmas marad, ami rugalmas alapanyagok...

Problémát okoz a nagy felületek ragasztása? A ragasztó felvitele gépigényes és nagyfokú gyakorlati tapasztalatot kíván? Nem sikerül mindig a kívánt ragasztó-oldószer arányokat eltalálni, ezért elenged a ragasztó? Mindent összeken a ragasztóval és nem tudja elviselni az erős oldószerek szagát? Nagyteljesítményű elszívókat és munkavédelmi felszerelést kell használnia egy sima ragasztáshoz? Ennek most vége! Azért, hogy kiküszöböljük ezeket a problémákat új ragasztóanyag családot vezetünk be a magyar piacon, mely hatékonyabb, egyszerűbb és költségtakarékosabb megoldást biztosít számos iparágban: Kiszerelési egységei önhajtógázzal szereltek, így a ragasztóanyag „magától” kijön a palackból A ragasztáshoz kifejlesztett szórópisztolyokkal gyerekjáték a munka Készre kevert anyagok, melyek a legerősebb kötés kialakítására készültek Megfelel a legszigorúbb EU környezetvédelmi előírásoknak A QAC termékcsalád tagjai a hagyományos értelemben vett kontaktragasztók el...